Alternatív magyar cím: Bocsánatos bűnök
Lou Reed szerint tökéletes nap ez, hát én ebben annyira nem vagyok biztos, és valószínűleg azok a gyerekek és szüleik sem, akik békés délutáni focizás helyett megtudhatják, mekkorát robban egy furgon és milyen szép ívben repül ki belőle a sofőr lába. A szerencsétlenül járt sofőr egyébként a robbanás előtt átlagos kinézetű nő volt, bár átlagon felülien párásodtak a szemei, amikor a focizó gyerkőcöket figyelte, és volt neki négybe hajtott A4-es lapja is, amire nagyon vigyázott. Ebből nyilván semmi sem maradt, a kezei viszont látványosan rásültek a kormánykerékre.
Booth épp arról próbálja meggyőzni átlagon felüli társát, hogy ugyan látogassa már meg az apját a börtönben, ha már Caroline intézett nekik különszobát. Bones persze nem kér a különleges bánásmódból, meg azt sem érti, miért fontos ez Booth-nak. Az áldozat mindenesetre 50 év körüli nő, a medencéje alapján szült már, a jegygyűrűje alapján férje is van. A maradványokkal teli furgon meg megy a laborba, még ha az első látásra szimpatikus szemüveges kis helyszínelő-gyerek meg is lepődik némileg az antropológusnő stílusától. Előkerül továbbá az áldozat medálja, benne egy focista kislány fotójával.
Angela szörnyülködik egy sort a maradványok láttán, Hodgins lázad és a robbanószert vizsgálná, de Cam kiparancsolja a furgonból, így a körmök maradnak neki, ám Booth érkezik és hozza magával Frost különleges ügynököt a tűzszerészektől, akinek a dekoltázsán rögtön megakad a bogaras tudós szeme. Angela egyértelműsíti kettejük viszonyát, mivel azonban Frost és Hodgins egymás mellé lettek beosztva a nyomozásban, a férfinak várhatóan még sok mentése lesz az epizód folyamán. Booth közben lenyomozta, hogy a furgont Jeremy Nash nevére regisztrálták, a fotója Bonesnak ismerős. Mivel az áldozat sok személyes holmit vitt a kocsijában, feltételezik, hogy épp elhagyta a férjét. Booth menne is beszélni Mr. Nash-sel, de Bonesnak pont most jut eszébe mégis meglátogatni az apját, így az ügynök egyedül marad a feladatra.
Brennan és Max beszélgetése nem épp zökkenőmentes, apuci Robin Hoodhoz hasonlítja magát, ezzel magyarázva a viselkedését, a lánya szerint ez nevetséges. Max egy bűnöző, ezért maradtak árván a bátyjával tizenévesként, az FBI igazgatóhelyettesét is megölte, ráadásul sosem hagyta Brennant nyerni snapszerben – bár Max szerint ő ez utóbbival arra tanította a lányát, hogy mindenért meg kell küzdenie, és lám a nevelési módszer bevált. Ettől még a közös kártyázásra nem kerül sor. Booth eközben beszél az áldozat férjével, akitől megtudja, hogy a sok cuccot a lányuk kollégiumi szobájába vitte volna, és nem volt gond a házasságukkal.
Zack húsfaló bogarakkal tisztítja a csontokat és próbálja lenyűgözni Frost ügynököt, Hodgins pedig Brennan kérdésére kemény munkaként definiálja a tényt, hogy a szemét legelteti a vendégükön, úgyhogy inkább kapja magát és megkeresi Angelát, aki az ezüst csontváz körüli szimbólumokat analizálja, és magyarázkodik neki egy sort a bombaszakértőről. Angie jófej: „nem érdekel, hogy mi történik a gatyádban, amíg ott is marad”. Ez kedves. A nő kap továbbá egy cafatokra égett papírt is a furgonból, hogy állítsa helyre, mert valamilyen írás van rajta. Booth győzködi kicsit Bonest, hogy igenis legyen együtt az apjával, akkor is, ha szélhámos, az ő áldozatuk lánya is nyilván bármit megadna azért, hogy még egy napot tölthessen az anyjával.
Hodgins elemzése házi készítésű tetoválást mutatott ki a szerencsétlenül járt nő csontján (jó mélyre szúrták azt a golyóstollra szerelt varrótűt… talán börtöntetkó?), Angela már dolgozik is a minta helyreállításán és egy fordított ötszöget hoz ki belőle egy ököllel a közepén: a Nemzeti Felszabadítási Front jele. Egyetemista radikálisok csoportja volt a ’70-es években, akik az egész világot meg akarták változtatni rendőrautók felgyújtásával és toborzóirodák felrobbantásával, sőt egyszer egy zsarut is lelőttek. June Harris és a barátja, Neal Watkins voltak az elkövetők, de sosem találták meg őket. Eddig, ugyanis June Harris azonos kis csapatunk jelenlegi áldozatával.
Caroline jő feldúltan és ügyet sem vet a biztonsági kapu vészjelzésére, felvágtat a törvényszéki emelvényre szemrevételezni June Harris csontjait. Bonesék megtudják tőle, hogy June fel akarta adni magát, Caroline alkudott meg vele 9 évben, sőt az ügy régi vezetőjének, Sam Reilly-nak sem szóltak, amin Booth felháborodik kissé és már szaladna is hozzá. June egyébként még mindig ártatlannak vallotta magát. Caroline javasolna, hogy beszéljenek a nő ügyvédjével is, Booth megintcsak maga intézi a dolgokat, ugyanis Bones zoknit vesz az apjának.
Sam Reilly kiakad kissé, hogy nem szóltak neki, de Caroline kiosztja és ráveszi, hogy segítsen megtalálni a gyilkost, így a csudatükör mögül figyeli az ügyvéd kihallgatását. A fickó már rutinos börtönlátogató, felkészülten fogadja a letartóztatást: se öv, se cipőfűző, van viszont nála váltás fehérnemű és fogkefe, haha. Flegma stílusa olyannyira felbőszíti Samet, hogy beront és megveri kicsit, és bár megérdemli, Booth mégis leszedi róla. Az ügyvéd csóka azt javasolja, hogy inkább June és Neal egykori áldozatának fiát, Valentit kérdezzék, aki az apja nyomdokaiba lépve zsarunak állt, és állítólag levelet kapott June-tól, majd cseppet sem zsaruhoz méltó módon megpróbálta kiverni az ügyvédből, hol találja a nőt.
A börtönben Max örvendezik a zokninak és kér bocsánatot a lányától, amiért apaként csalódást okozott neki. Ha nehezen is, de sikerül mosolyt csalnia Brennan arcára, így aztán elérkezettnek látja az időt, hogy megkérje, szóljon róla pár jó szót az államügyésznél, és esetleg tanúskodhatna is, mellette. A nőnek ez kicsit még korai volt, kiakad, majd elrohan. Hodgins közben megküzd Frost ügynök iránti vonzalmával, amit végül az rombol le, hogy a nő kidobná a kocsi légszűrőjét, pedig az még tele van elemeznivaló szutymóval. Zack az áldozat sérült vállát nézte meg és jött rá arra, hogy a nőt meglőtték, de nem mostanában. Cam szerint a sérülés nem volt vészes, akár magát is elláthatta, talán nem is ment vele orvoshoz.
Booth kihallgatja Valentit, Sam meg nem hiszi el neki, hogy a kölyök esetleg meglőhette June Harrist, jó srác. Bones a társa pártját fogja a nyomozóval szemben, amivel persze nem nyeri el Sam rokonszenvét. Valenti aki kapott a nőtől egy bocsánatkérő levelet, megpróbálta megtalálni, és most nem adja át a fegyverét elemzésre. Ha már Booth ragaszkodik a formaságokhoz, akkor szerezzen végzést. Persze meglesz, bár a jelentést – ami szerint a golyó nem egyezik – Booth helyett Sam kaparintja meg, Bones pedig élénken tiltakozik, hogy ez milyen már, nem is ő vezeti a nyomozást. Az öreg nyomozó megjegyzi, hogy az antropológusnő biztos jó az ágyban, hisz mi másért tartaná Booth maga mellett, mire az említett kijelenti, hogy valóban így van, bár társának erről közvetlen tapasztalata nincs. A fegyver mindenestre Neal Watkins régi fegyverével egyezik, amivel Valenti apját lelőtték, és ami sosem került elő.
Megkérdezik June férjét is, hogy tud-e valamit Watkinsról, de a pasi a felesége valódi személyiségéről sem túl régen értesült, a nő meg egyenesen kérte, hogy a lányuknak ne szóljanak, így mindketten kissé kiborultak, ez érthető. Szerették a nőt, és a férje le akarta beszélni arról, hogy egy államügyészhez forduljon, mert egyben akarta tartani a családot. Ezalatt Zack rájött, hogy June vállában a lőtt sérülés nagyon régi, Cam szerint feltételezhető, hogy a rablás során lőtték meg, amikor a zsaru is meghalt. Ráadásul ugyanolyan részecskék vannak a bal kézközépcsonton is, ami arra utal, hogy ugyanaz a golyó sebesítette meg a tenyerét. Angela majd lemodellezi.
A röppálya-analízis és a varázsdoboz együtt kimutatják, hogy June Harris valóban ártatlan volt, felemelt kézzel akarta megvédeni a rendőrt a golyótól, amit Watkins lőtt ki rá. Hodgins azt is megállapította, hogy a kocsiban levő bombát is Watkins készítette, ugyanis mindig ugyanolyan típusú órát használt az időzítőhöz (amerikai zászlós mintásat, csak hogy ironikus legyen). Watkins nagyon nem akarta, hogy June feladja magát. És itt jön be a képbe a légszűrő, ami mintegy rovartani GPS-ként megmondja nekik, hol találkozott az áldozatuk a gyilkosával.
Amíg Hodgins a szutymót elemzi, Booth ismét Bones lelkére beszél az apja érdekében, hogy ne rója fel neki, hogy azt várja, a lánya tesz érte egyet s mást, cserébe azért, amiért hagyta magát letartóztatni. A pontokat számolja igen, de maga Bones is. A nőnek ez persze nem tetszik. Angela Hodginsnál érdeklődik, hová lett a bombaszakértő bombázó, mire a bogaras tudós közli, hogy eltűnt, meg különben is, a légszűrőt sosem bocsájtja meg neki. Angie halad a papírral, amit korábban kapott, és egy levél lesz az, és mivel a számítógépe még dolgozik ezzel egy ideig, felveti, hogy meglátogathatnák a középkori raktárt. Hodgins már bekészített egy páncélsisakot, és mivel Watkins tartózkodási helyét is leszűkítette, a maga részéről semmi jónak nem lesz az elrontója.
A Watkinsos találkozóra Booth elhívja Samet is, amit Bones nem tart jó ötletnek, mert a nyomozó kolléga szerinte túl lobbanékony. Valószínűleg a változókor teszi. Booth-t persze ez érzékenyen érinti, maradjon már, ő még csak 35 éves, békén hagyhatja a változókor tüneteivel. Watkins háza túlságosan is csendes, nyomozóink odabent a vérbefagyott tulajdonost találják, mellette pedig Samet, pisztollyal a kezében. Bár a jelek szerint Watkins öngyilkos lett, a helyzet azért bonyolulttá válik hirtelen. Cam végzi a boncolást, de nem tudja teljes biztonsággal megállapítani az öngyilkosságot. Zack és Brennan viszont elváltozást vesznek észre Watkins ujjának csontjain, és némi géz, továbbá Zack mutatóujjának segítségével egykettőre bebizonyítják, hogy sem a ravaszt nem volt képes meghúzni, sem a bombát összeszerelni.
Sam egyre gyanúsabb, Booth és Caroline utánajárnak a dolgoknak (fegyver, bomba, óra) és szembesítik a nyomozót mindazzal, amit megtudtak. Caroline alkut ajánl, de Sam még mindig azt mondja, hogy ő bizony ártatlan, de Booth már nem hisz neki. Hodgins viszont katalogizálta az óra darabjait, és rájött, hogy ez nem a réges-régi bizonyítékként lefoglalt óra, amit Sam könnyedén ellophatott, hanem egy olyan, amit a neten árulnak, tökéletes állapotban. És mivel elemet kellett tenni bele, ujjlenyomat is akad. Angela csodagépe is végzett a levéllel, de azt nem Watkinsnak címezték. Hanem Celiának, az áldozat lányának.
A levélben minden benne van, a nő őszinte sorai arról, hogy felelősnek érzi magát a történtekért, még ha nem is ő lőtte le akkor régen azt a rendőrt. A férje rájött, mire készül, és úgy érezte, a nő csak fedezéknek használta a családját, és nem bírta elviselni a gondolatot. Booth a temetés előtt tartóztatja le, Celia pedig megkapja az anyja levelét, amiből kiderül, hogy a nő megpróbálta Watkinst is rávenni, hogy adja fel magát, mert a megértés, a könyörület, a jóság és a szeretet az igazi forradalmi eszmények.
Mindezeken elgondolkodva Brennan végül bemegy az apjához kártyázni egyet, közben Sam Booth-szal osztja meg a 30 éve őrzött whisky-süveg tartalmát. Az ügy lezárására tartogatta. Később ügynökünk már Bones társaságában józanodik és erősíti meg a hazája iránti szeretetét és odaadását. Bones pedig némi antropológiai fejtegetés után azt, hogy rájött, az apja szereti őt.
Zene: „Perfect Day” by Lou Reed
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése