The Twist in the Twister - Viharvadász

Alternatív magyar cím: Csavaros széljárás

Eheti áldozatunkra egy gyerektábor területén találnak rá (mi egyszer világháborús aknát találtunk, az is izgi volt, nosztalgiázok). A szerencsétlenül járt taggal nem egy mozgó célponttal gyakorló kislurkó nyílvesszője végzett, mint ahogy azt elsőre hinnénk, hanem egy kerítésléc, ami szép szögben áll ki egykori mellkasából, a táborvezető és a táboroztatni jelentkező csajszi sikítanak is a gyönyörűségtől, amikor meglátják.

A laborban Angela és Hodgins legnagyobb problémája az, hogy rém álmosak, mert Michael nem alszik, inkább cukorborsó üzemmódban igyekszik elbűvölni a sorozat rajongóit, és nagyon megy neki. Laposakat pislogó szülei hamarosan újabb problémával szembesülnek: befut Angela apja, aki játékgitárt hoz ajándékba az unokának és fel is ajánlja menten, hogy vigyáz rá, amíg Angie-ék dolgoznak. Ők viszont inkább a nyugis gyermekmegőrzőt választják a túlpörgetés helyett, Billy Gibbons elkenődve távozik.

Bones a tetthelyen, 9 hónapos terhesen nem igazán egyszerű neki a földön talált maradványokat vizsgálni, de Booth segítségét persze elutasítja, amit az ügynöknek nem nagyon akaródzik tudomásul venni, így aztán hamar fura pillantások kereszttüzében találják magukat. Az áldozat 30 év körüli férfi, nagy mennyiségű tompa traumával és töréssel, és úgy tűnik, máshol ölték meg, itt csak lerakták a testet.

Hodgins ásítozva vizsgálja a rovaraktivitást a törvényszéki emelvényen, közben pedig Fishert faggatja a legutóbbi diliházas élményeiről. A gyakornok kiengedésének feltétele volt, hogy egy időre visszaköltözzön az anyjához, aki most folyamatosan hívogatja telefonon, ám Fishert ez nem akadályozza meg abban, hogy rájöjjön: az áldozat sérüléseit egy tornádó okozta. Cam is úgy gondolja, hogy nem a kerítésléc a gyilkos fegyver, hiszen nincs jele bevérzésnek. Bones lelkes, hiszen ez az első tornádós ügye, ám az már kevésbé villanyozza fel, hogy élete párja túlságosan is aggódik érte, minden téren. Booth úgy tűnik, nem hajlandó leállni, Bones inkább az üggyel foglalkozik: Fisher szerint a fejre mért három ütés okozta az áldozat halálát. Hodgins részecskéket keres a fejsebekben, és talál is narancssárga festékpikkelyeket, közben pedig némileg túlpörgött a sok kávétól. Angelának ugye csak a koffeinmentes jut, így már az is nehézséget okoz számára, hogy megtalálja a megfelelő kártyát, amivel feljuthat az emelvényre. Az arcrekonstrukciót szerencsére nem csak álmában végezte el, és akad is találat: Scott Braley, a bátyja jelentette az eltűnését.

Angela apja egyenesen a gyermekmegőrzőből vinné el az unokáját, de Hodgins remek nemlétező szabályokat hoz fel a leszerelésére, az összeesküvés-elméletek királyának ez semmi. Angela már csak arra kíváncsi, hogy neki is ilyen jól hazudik-e, Hodgins szépen menti a helyzetet: „Honnan tudnám? Még sosem próbáltam.” Az áldozat bátyja nem érti, ki akarta volna bántani Scottot, és azt sem, hogyhogy nem a MiniMoho, az átalakított tornádófigyelő lakókocsija közelében találták meg, hiszen a srácnak a viharvadászat volt az élete, amolyan Viharsuttogó volt. A MiniMoho sokat ér, ez akár indíték is lehet, Booth és Sweets elindulnak megkeresni.

Fisher magánélete bonyolódik: nem elég, hogy nem emlékszik a lány nevére, akit összeszedett egy bárban, a hölgyemény ott maradt náluk és épp az anyjával reggelizget. Áhh. A gyakornok még Angela véleményét is kikéri, de ugye Michael mindössze 8 hónapos, nem randizgat. Sokat. Cam jó és tud meg Fishertől pár tudnivalót a tornádókról, emellett arra kéri Angelát, hogy próbálja meg visszavezetni, hol kapta fel az áldozatukat a forgószél. Bones meghatározta a gyilkos fegyver alakját, és útközben éri utol Booth-t, aki simán letagadja, hogy a MiniMoho-t ment felkutatni, sőt Sweets-et is leállítja, mert a kis pszichológus már kérdezősködne, jóhogy. Bonesnak meg rosszul esik, hogy társa nem beszélte meg vele előre, hogy nem ők mennek a MiniMoho-ért, hanem egy csapatot küldenek. A járgány királyul néz ki, még Sweets szerint is szexuális, persze akad, aki ezt ki is használja, bár a srác, Nolan azt mondja, hogy ő csak egy sofőr, és kvázi túszként tartotta Scott lakókocsiját, mert ő nem fizetett neki a munkájáért.

Hodgins részecskéket ringat elemez, hogy a koncentrációjukat összevetve a tornádó útjával Angela meghatározhassa a gyilkosság helyszínét. Angela apja persze rájött, hogy a szabályok, amikkel leszerelték, nem is léteznek, és igen rosszul esik neki, hogy Hodginsék nem hagyják felügyelet nélkül az unokájával, hiszen Angelát is felnevelte koncertezés közben, és semmi baja nem lett. Booth eközben kiderítette, hogy a viharvadászok közül egy csinos csaj kapta meg azt a filmszerződést, amire Scott is pályázott, ebből biztos volt feszültség, no meg abból is, hogy korábban Scott azt állította Toniról, a lányról, hogy cukrot tett a tankjába, ezért nem ért oda idejében a viharokhoz. Booth túlzott védelmezésének megpszichologizálására persze ezúttal sincs idő.

Hodgins és Fisher beszabadulnak a lefoglalt MiniMoho-ba, Booth-ék pedig a filmesek és a viharvadászok közé. Épp kialakul egy forgószél, ezért végül mindannyian az óvóhelyen kötnek ki, bár Booth csak azután, hogy leszerelt az egyik kocsiról egy tartozékot, aminek olyan az alakja, mint a gyilkos fegyveré. Bones pedig még ennél is később, ugyanis mindenki meglepetésére bemérte Booth mobilját a Broadsky keresésénél használt lokalizáló alkalmazással és utánuk ment, hogy személyesen beszélhessen a viharvadászokkal. Booth nem kicsit ideges. Toni persze tagadja a gyilkosságot, az operatőr srác szintúgy. Ment volna ő Scottal is forgatni, ha hívta volna, ahogy megígérte, de nem tette. A szivárvány-rajongó filmes lány (Misty) pedig nem is ismerte. Toni elmondja, hogy hallotta Scottot telefonon veszekedni valakivel, és nagy pénzről volt szó. A vihar után Bones elégedetten hazaindul, hiszen sok értékes információt szerzett, Booth-t meg jól otthagyja a semmi közepén, pedig a tornádó kissé megrongálta a kocsiját.

Fisherék a MiniMoho berendezései között nézelődve találnak egy viharelemző szondát, amit feltehetően Scott maga tervezett és egy mini-tornádót, amitől Hodginsnak jó ötlete támad, és talán épp időben, mert Angela már Michael játékgitárját tartja elmélyülten a kezében. Nem zenekart akar alapítani, hanem egyszerűen arra nem tud rájönni, miért ilyen nehéz beszélnie az apjával. Cam megoldja neki a helyzetet: elküldi őt és a férjét a leszűkített gyilkossági helyszínre kutatni, így Michaelt mégis a nagyapjára bízzák – ahelyett, hogy beültetnék a Hodgins által épp most tervezett tornádó-szerű elaltató berendezésbe.

Booth csak hazajutott valahogy, Bones nincs meglepve, ő megbízik a társában, hogy képes vigyázni magára. A férfi bocsánatot kér. Az ügy is halad: a viharban összeszedett tárgy nem a gyilkos fegyver, viszont kiderül, ki finanszírozta Scott pénzügyeit. A bátjya, aki szerint nincs ebben semmi meglepő, a testvéréről volt szó. Scott különben is megígérte neki, hogy felhagy a viharvadászattal, ha nem tud talpra állni.

Nehéz szívvel, de végül csak útnak indulnak Hodginsék, az aggodalmuk talán nem laptalan, hiszen Angela apja a „milyen csend van itt” megjegyzéssel kezdi meg az unokája felügyeletét. Azért csak kibírják, hogy ne telefonáljanak rá, és végül a sok törmelék között megtalálják Scott egyik szondáját is, biztosan lesznek rajta adatok. Brennan megbízza Fishert, hogy a viharvadászoktól összegyűjtött infók alapján határozza meg az áldozat sérüléseinek keletkezési irányát. Hodgins eközben törött üvegdarabra lelt a törmelék közt, rajta Scott vérével. Az üveg narancssárga, de akad még ugyanolyan jellemzőkkel rendelkező darab is, ami zöld. Hívják Booth-t és Bonest, hogy elmondják: a gyilkos fegyver egy nagy teherbírású vizesüveg volt, méghozzá szivárványszínűre festve.

Szivárványlány máris a kihallgatószobában találja magát, és ő maga is meglepődik azon, hogy bár az áldozatot nem ismeri, a lakókocsiját igen. Belülről is, ugyanis Nolannel kavart benne egy sort. Valószínűleg akkor hagyta el a vizesüveget is. Így aztán a barátja Wes lesz az első számú gyanúsított, aki az operatőr. A laborban Angela már elemzi is a felvételét az egyik tornádóról. Ha be tudnák bizonyítani, hogy ugyanaz a forgószél látható rajta, ami Scottot is felkapta, akkor kiderülne, hogy mégsem a hotelszobájában volt, mint ahogy azt állította. A viharvadászoktól szerzett infók alapján ez végül sikerül: a felvételen látható tornádó az óramutató járásával megegyező irányban forog, és ez rendkívül ritka az északi féltekén. A helyszínen talált szonda adataiból pedig kiderül, hogy a gyilkosság helyszínén áthaladó tornádónak is ez volt a forgásiránya. Wes valószínűleg meglátta a jellegzetes vizesüveget a MiniMoho-ban és azt hitte, hogy Scott feküdt le a barátnőjével, hiszen az övé volt a jármű. Gyilkosság szivárvánnyal.

Talán érdemes lesz megjegyezni Fisher új barátnőjének a nevét: Emma. A csaj annyira fifikás, hogy összehaverkodott gyakornokunk anyjával, hogy egyenesen a nő hívja meg magukhoz, ha már a fiának nem engedi. Fishernek ez bejön, Emmának meg a MiniMoho, amit akkor lát meg, amikor bevisz némi fasírtot a srácnak a laborba. Naná, hogy Fisher megmutatja neki belülről is.

Angeláék üvöltő zenére érnek haza, ám eközben Michael alszik, mint a tej. Billy Gibbons addig-addig próbálkozott, míg csak eltalálta az unokája zenei ízlését, amivel sikerült álomba ringatnia a kicsit. Azért a tetoválás nem maradhatott el, bár lehúzható. Most még. Hodginsék megdöbbentek, hálásak, boldogok, és a jelek szerint rájöttek végre, hogy kidobhatják az összes gyermeknevelési könyvet, mert az övék nem egy átlagos família, de hát melyik az?... A Booth-Brennan koprodukció sem nevezhető hétköznapinak a legnagyobb jóindulattal sem. Kedvenc párosunk férfitagja hazaérkezvén egyrészt elmondja, hogy lezárták az ügyet, másrészt biztosítja róla Bonest, hogy nem fog leállni a túlzott védelmezéssel, mert ő már csak ilyen. A kék stadion-székek kérdésében pedig megkövetek mindenkit, mert a jelenet végén tisztán látszik, hogy 1-től 4-ig van a számozásuk, wháó, micsoda csoda, pont azok a székek voltak, Booth-nak lottóznia kellene, ha már ilyen szerencsés.