Alternatív magyar cím: Vissza a régi kerékvágásba
A hatodik évad a Bones mostohagyereke. Nehéz körülmények közül indul el egy egészen új helyzetet teremtve, aztán mire ezt úgy-ahogy megszokjuk, az évad közepe táján egy fordulattal visszatér a sorozat eredeti vonalához, majd az utolsó két résszel újra csapásirányt vált, végérvényesen elbúcsúztatva az elmúlt hat évet. Így aztán hiába van benne néhány zseniális drámai epizód (6x09, 6x16), igazi klasszikus feelgood rész (6x18), utánozhatatlan humorú párbeszéd (6x04 eleje), és megindító pillanat (6x06 vége), mindezek eltörpülnek az első perctől az utolsóig tökéletes 6x22 és a meglepetésekkel teli évadzáró mellett. A sorozatról folytatott beszélgetésekben úgy fogjuk emlegetni, hogy „az az évad, aminek a végén Bones és Booth…” Egyelőre viszont nézzük, mi történt a méltatlanul elfeledett részekben; promónk is van kettő: egy vicces és egy ötletes.
Flashbackkel nyitunk, búcsúzkodás a reptéren, ölelések, kézfogás, mához egy évre találkozunk a tükörmedencénél. „7 hónappal később”, mondja a felirat, Cam egy picike csontvázat vizsgál tanácstalan arccal Washington D.C. szövetségi halottkémi laborjában. Malukun Brennan és Daisy arról beszélnek, hogy nem találtak semmi lényegeset, csak egy 2000 éves ónix gyöngyöt, de hát mi az az előember nyomaihoz képest ugye. Afganisztánban Booth egy NATO tolmács gyermekét készül kiszabadítani az embereivel a felkelők fogságából. Washington, Caroline magyarázza Camnek a politikát: hiába profi, az eltűnt gyerek megoldatlan ügyét használva ki akarják söpörni a köztudatból, hogy ne beszélhessen a veteránok agykárosodásáról. Cam magabiztos, de élő tv-adásban kell rádöbbennie, hogy most Caroline-nak van igaza.
Malukun Brennan kocsit javít, amikor három alifuru törzsbeli pasas talál rájuk. Daisy gyorsan lenyeli az eljegyzési gyűrűjét. Mivel az alifuruk a nőket tisztelik, Brennan azt javasolja, mutassák meg nekik, hogy ők bizony nők. Amíg ő mosolyog és teszi-veszi a haját (Igen, látjuk, új frizura, hogy nekem mennyire nem jön be ez a frufrus style, azt elmondani nem lehet. Legalább egy év, mire ez lenő; bízom benne, hogy az évadzáróban göndör fürtökkel látjuk majd kedvenc antropológusunkat.), Daisy fehérneműre vetkőzik, biztos, ami biztos. Afganisztán, Booth-ék profi csapatmunkában kiszabadítják a kisfiút, az anyja sírva mond köszönetet, és mutat rá arra, hogy a fia nem került volna bajba, ha az apja otthon van, nem pedig mások háborúját vívja távol tőlük. Caroline hívja fel Booth-t, irány haza segíteni Camnek. Malukun az alifurukról kiderül, hogy a gonosz erőszaktevő fajtából valók, ezért Brennan legyakja őket, majd ezen a szép hétfői napon sikerrel megjavítják a kocsit, és mivel Caroline őket is felhívja, indulnak is hazafelé menten. Hogy Angela és Hodgins friss házasokként mivel töltik az idejüket Párizsban, azt sajnos nem mutatják meg nekünk, pedig. Talán jobb, ha már most kezdünk hozzászokni, hogy a legjobb részeket nem láthatjuk.
Abszolút hiteles módon Brennan abban a koszos trikóban érkezik a megbeszélt találkozóhelyre, amiben Malukun verekedett a dzsungel közepén, de mindegy. A lényeg, hogy természetesen Booth is ott van a medencénél, nagy ölelés. Booth fényképeket mutat az egységéről, Bones meg a fegyveres gerillákról mesél, akiket helybenhagyott, hiszen Booth nem volt vele, hogy megvédje. Ismerkedni viszont nem volt ideje, dolgozott. Booth kevésbé munkamániás, így hát egy újabb fotó kerül elő, ezúttal az új barátnőjéről. Hannah. Aki szőke. És újságíró. És jelenleg Irakban van. És minden bizonnyal nagyon vagány, mert Booth-nak egyszer le is kellett tartóztatnia, amiért elzárt helyen tartózkodott; így ismerkedtek meg. A kapcsolatuk pedig komoly, mint egy szívroham. Uhh. Na jó, inkább irány a labor, vagyis az FBI, mert Cam jelenleg ott van. A kis csapat többi tagjával együtt, miután Caroline-nak Sweetset is sikerül reaktiválnia alkotói szabadságából, ami annyit jelent, hogy idétlen szakállat növesztett és egy vendéglátóipari egységben zongorázik.
Miután mindenki kiörömködte magát, Cam röviden összefoglalja nekik az esetet: a 2 éves Logan Bartlett eltűnt, neki van egy azonosítatlan gyerekcsontváza, és mivel nem jut vele semmire, ezt akarják ürügyként felhasználni a kirúgására. Megbeszélik, hogy másnap nekilátnak megoldani az ügyet. Cam köszönetet mond, Brennannek viszont rossz hírt is: nincs gyakornoka. Daisy-nek időre van szüksége, Vincent megnyert egy vetélkedőt és világkörüli útra ment, Arastoo átnyergelt a kulturális antropológiára, Fishert depresszióval kezelik, Clark Chicagóban kapott munkát, Wendell pedig egy műhelyben melózik. Négyszemközt maradva Cam még azt is elmondja az antropológusnőnek, hogy haragszik rá, amiért a saját vágyait a csapat érdekei elé helyezve elment, és így hagyta szétesni azt, ami addig remekül működött.
Másnap Booth mindenekelőtt Parkert viszi reggelizni, és biztosítja róla, hogy nem megy vissza Afganisztánba. Brennan egyelőre vissza szeretne menni Malukura, ezzel első körben nem is tudja meggyőzni a buszokat szerelő Wendellt, hogy dolgozzon nála az eset megoldásáig. Wendellnek lakbérre és tandíjra kell gyűjtenie, a jelenlegi munkája pedig hosszú távra szól. Bizony így van ez, hosszú távon kell gondolkodni, vagy rendelkezni egy kőgazdag ismerőssel, kár, hogy helyettem senki nem fizeti ki a lakáshitelt, ezért kell most egy évre becsuknom azt a nagy számat. Wendell szerencsésebb nálam, megy is vissza gyakornoknak, hiszen ez az ő igazi élete.
Booth kihallgatja az eltűnt gyerek szüleit. Külön éltek, mert az anyának alkoholproblémái voltak. A kisfia eltűnését csak reggel vette észre, amikor nem ébredt a szokott időben. Az apának van alibije, az új családjával volt. Booth gyanakszik, ezért őt tovább kérdezgeti, a nőnek pedig azt mondja, ne adja fel a reményt, hiszen még nem biztos, hogy a csontváz a fiáé. Angela bosszankodik egy sort, amiért az Eiffel-torony rajzolása helyett kis koponyát kell rekonstruálnia. Wendell és Brennan az áldozat fogaiból meghatározzák a korát: több mint 3 éves. Angie pedig a kerek szemgödrökből azt is megmondja, hogy ázsiai, tehát biztosan nem Logan Bartlett.
Caroline kiürítteti Booth-nak a régi irodáját, és rövid úton tudomást szerez Hannah-ról is. Daisy visszaadja Sweetsnek az eljegyzési gyűrűt azzal a szöveggel, hogy el sem hinné, min ment keresztül, hogy megőrizze. Erről a részről nem is szeretnék bővebben értesülni, kösz. Tisztázzák a viszonyaikat: nem jegyesek, bár Daisy végig hűséges volt, és belátja, hogy tévedett, amikor a hivatását tette az első helyre. Brennan és Wendell további vizsgálatokkal igazolják, hogy a gyerek ázsiai bevándorló, Hodgins pedig meghatározta a halál idejét a rovaraktivitásból. Tehát ez nem a híres eltűnt gyerek, de attól még valakinek az eltűnt gyereke, mondja ki Angela. Bones és Booth beszámolója Caroline-nak a sorozat régi fényét idézi, mindegyikük hozza a karaktert, akit szeretünk, sok ilyen beszélgetést még. Sweets az apa kihallgatásának videofelvételeit elemzi, és szerinte igazat mond. A gyerekcsontváz ügyében a maradványok takaróba csomagolása utalhat valamiféle szertartásra vagy szégyenre is, a végtagok összekötözésével együtt ez akár szexuális bűncselekmény is lehetett sajnos. Sweets kikéri Booth véleményét Daisy ügyében, és azt a tanácsot kapja, hogy lépjen tovább.
Brennan és Wendell ebédelnek, de a nő nem tud szabadulni a röntgenképektől, úgy érzi, a szeme lát valamit, amit az agya nem fog fel. Az érkező Angela rögtön vágja a szitut: a szemgolyói és az agya vitatkoznak? Jah, a Titánok harca, így Wendell, haha. Az eredmény egy apró sérülés a nyelvcsonton, Wendell le is lép megnézni. Angela és Brennan kötelező hogy vagy? beszélgetése zajlik, csak úgy brennanesen, de a végére csak megtudjuk, hogy Angie kisbabát vár, de jó, örülünk neki. Wendell közben azonosítja a sérülést: egy apró szúrt seb. Hodgins talál is benne keményfa-részecskéket. Talán egy fogpiszkálót nyelt le? Ez Brennan szerint megmagyarázná a szegycsontja töréseit is: a Heimlich-fogással akarták megmenteni. A végtagok összekötözése pedig sok kultúrában, köztük az ázsiaiban is temetési szertartás része. A szövetről, amibe becsavarták kiderül, hogy nem takaró, hanem koreai felsőruházat, a zsinór pedig ipari hímzőfonal.
Bones és Booth indulnak is ellenőrizni a koreai kapcsolattal rendelkező varrodákat, közben arról beszélgetnek, milyen megnyugtató Bonesnak, hogy újra együtt dolgoznak. Booth szokás szerint nem használja a biztonsági övet, hogy ha eldurvul a helyzet, azonnal cselekedhessen. Mint egy tigris. Inkább, mint egy bolha. Vagy inkább mégsem úgy, mint egy bolha. Booth felveti, hogy szedjék össze újra a csapatot, Bones még álmodott is erről, persze ezt is szó szerint kell érteni. Antropológiailag megközelítve a helyzetet, minden közösségben van egy kapocs, aki nélkül a csapat széthullik. Bones szerint nyilván ő a kapocs, és bár szívesen visszamenne Malukura, inkább a sajátjai elé helyezi a csapat érdekeit és marad. Booth ezt hallva el is árasztja feladatokkal: visszaszerezni a labort, rávenni Hodginsékat, hogy ők is maradjanak, visszaszerezni a gyakornokokat. Kapocsnak lenni szívás.
Daisy és Sweets második felvonás: a jegyességük felbomlott, barátok se lehetnek, végül elcsattan egy búcsúcsók, ami _cseppet_ szenvedélyesre sikerül. Közben Bonesék megtalálják a varrodát, és a gyerek anyját, aki mindenkinek azt mondta, hogy a kisfiát visszaküldte Koreába. A lakásban, ahol a nagyapjával él, Bones rájön, hogy a gyerek a kiságy egyik meglazult csavarját nyelte le, Booth pedig arra, hogy azért titkolóznak, nehogy vissza kelljen menniük Észak-Koreába. Caroline kedves ember, így talán vádat sem emeltet ellenük. Booth utánanézetett Logan Bartlett apjának, hogy ne mindig csak olyan ügyet oldjanak meg, amiben hulla is van. A fickó kocsit vett a fia eltűnése után, gyanús. El is mennek a lakásához közel található játszótérre, és viszik a kissrác anyját is, aki nagyon reménykedik. Nem is alaptalanul: megjelenik a pasas a kisfiúval, de nem nagyon játszik vele. Csak azért rabolta el, hogy fájdalmat okozzon az anyjának. Booth, mint egy bolha elkapja, Bones pedig a kisgyereket adja vissza az anyjának.
Angela beszámol férjének a baba érkezéséről, Hodgins magán kívül van a boldogságtól. Megegyeznek, hogy az Államokban maradnak, Hodgins számára egyébként is az a legjobb, ha rosszfiúkat kaphat el. Angie szerint ők ketten a kapocs a csapatban, a babáról pedig egyelőre nem szólna mindenkinek, az első trimeszter végéig. Bones, Caroline és Booth is ünnepelnek, az ügyésznő örül a csapat visszatértének, de leginkább Booth-nak, hiszen rajta kívül nincs ember, aki ezzel a sok kancsival együtt tudna dolgozni. Na persze, mert Booth szerint ő maga a kapocs. Brennan átgondolja a helyzetet, és úgy dönt, szerinte meg Caroline az, aki összetartja őket, és meg is köszöni neki ezt.
Cam telefonál, Brennannek sikerült elintézni, hogy visszakapják a labort, így mindannyian odamennek. Cam köszönetet mond mindenkinek, hogy visszatért, és hozzáteszi, hogy azért a főnök továbbra is ő maradt. Mivel amíg beszél, teljes sötétség van mögötte, várható, hogy a lámpák felkapcsolásakor valami igazán vicceset fogunk látni, és így is van: a labor területét egy hatalmas mammut foglalja el, mivel az Intézet kiállítássá alakította át a helyet. Mindenki megy a maga útjára, ki haza, ki inni egyet, csak Bones és Booth maradnak még egy kicsit kettesben, hogy megbeszéljék: nagy munka vár rájuk, de megbirkóznak vele. „Isten hozott itthon.”
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése