The Memories in the Shallow Grave - Halottkémek tévúton

Alternatív magyar cím: Tiszta lappal

Elkezdődött tehát a Bones 7. évada. A karakterek ugyanazok, a tudományos szövegek ugyanazok, a nyomozás ugyanaz – mégis minden más lett, amióta címszereplőnk bejelentette, hogy gyereket vár a „Cocky” övcsatos FBI-ügynöktől, és a premier alapján biztossá vált, hogy az évad vicces, de emellett érzelmekkel teli lesz. Nem csak a mi életünkből telt el öt hónap, hanem az övékből is (ezt kellőképpen a szánkba is rágják az évadnyitóban, de elnézzük nekik), és bizony furcsa látni, hogy nyomozópárosunk szerelmespárrá alakult át – igen, még Brennan is, akinek a pocakja határozottan megnőtt (és hálistennek a haja is – Wendellé és Camé viszont rövidebb lett). A laborban végzett munka szokás szerint undorító, bogaras és csontos, és nem hiányoznak a magánéleti beszélgetések sem. Cam mellett Sweets hozza a poénokat, sőt a kis pszichológus egyre többet van terepen és ez jól áll neki. Hodgins szakértelme nélkülözhetetlen, míg Angelára inkább a lelkisegélyt nyújtó legjobb barát szerepe jut, továbbá megkapta „A sorozattörténelem legcukibb babájának legboldogabb Anyukája” címet is. Lássuk, mire jutunk ezzel a felállással.

Akciójelenettel nyitunk, paintball-harc, a résztvevők nagyon komolyan veszik. Egyiküket olyan sortűznek vetik alá, hogy a sok festéktől már nem lát ki a szemüvegén, és egy mélyedésben talált hullát tapogatva azt hiszi róla, hogy szintén egy tetőtől talpig festékes játékos, és jól belenyúl a szemébe – ez nem Nivea krém, mint az általános iskolás-szintű szívatáson, hanem tényleg a szeme, fúj. Az ügy Booth-hoz kerül, aki egyelőre még mit sem sejt a hulláról, és azzal van elfoglalva, hogy reggelit készítsen a konyhájában. Bonest kerülgetve, mert igen, a nő ott van vele, bár még nem költöztek össze, pedig ügynökünk szerint most már itt lenne az ideje. A házasság kérdése is felmerül, el is napolják egy kreatív megoldással: „Te fogsz engem megkérni, hogy vegyelek el. … Nem tudom mikor, de meg fog történni.” – így Booth, Bones erre is csak a fejét csóválja, mint a korábbi udvarlásra.

A tetthelyen Hodgins várja őket és hallgatja elnéző mosollyal, ahogy az antropológusnő tudományos alátámasztással visszautasítja társa segítségét a táskacipelésben, a terhesség nem egy betegség, hanem egy állapot, helló. Az áldozatuk 30 év körüli nő, nem volt túl mélyre ásva, így a maradványokat kimosta az eső. A koporsólegyek szaporodási fázisa alapján Hodgins a halál idejét egy héttel korábbra határozza meg. Booth nagy szemeket mereszt, mert Bones empatikus (mintha már a Pilotban is leírtam volna ezt a mondatot, csak épp fordítva) és sírva fakad az áldozat sérülései láttán. Persze a terhességre fogja és felháborodik, amikor Booth lefényképezné a jelenetet és jelzi neki, hogy normálisan viselkedik. „Én nem vagyok normális. Én rendkívüli vagyok.” A maradványokat vigyék a laborba, Bones sírva el, főcím.

Új intro, nagyrészt 5-6. évados képekkel, de benne maradt a Világító Zseblámás jelenet (jóhogy, fontos mellékszereplőről van szó) és a „Who is on top now, bitch?!” is az első évadból, yeah. A laborban Cam szedi ki az agyat, Wendell pedig Brennan utasítására figyelmezteti, hogy nehogy tönkretegye a csontokat. Szegény Wendell, szerencséje, hogy Cam megértő. Az agyból bogarak másznak ki, amikkel Hodgins barátkozik össze menten, és a ruhákban talált olajos anyagot is összeveti majd a talajmintákkal. Booth eközben lecsekkolta a paintball-játékosokat, és mint ahogyan az sejthető volt, nincs közük a hullához. Sweets minden részletre kíváncsi, de arra méginkább, mi van Brennan és Booth között. Az ügyben benne lehet, a többit az ügynök köszöni szépen, megoldja egyedül.

Brennan lecsap a maradványokra, és mikor Angela és Wendell a sírós közjátékról faggatják, a szokásos logikájával vezeti le nekik, hogy nem érdekli különösebben a fotó, amit Booth készített róla, mivel neki meg olyan van, amin az ügynök omlettet készít meztelenül, és megegyeztek, hogy nem mutatják meg senkinek. Angela komoly arccal bedobja a „legjobb barátnő” érvet, hátha Brennan elhiszi, hogy emiatt tényleg meg kell mutatnia azt a képet, de Wendell visszatereli a szót az áldozatra, a kis ünneprontó. A sérülésekből ítélve a nőt rendszeresen megverték. Hodgins elemzése alapján az áldozat ruháján lenmag olaj volt, bár az jó kérdés, miért kenné ki valaki egy sír alját ezzel. Cam az agyat ért szúrásokon kívül régebbi sérüléseket is talált, amik kognitív zavarokat okozhattak, ez megmagyarázza a koponyatöréseket is. A bogarak gyomrában pedig lorazepamos agyszövet volt, tehát gyógyszeres kezelés alatt állt.

Angela már majdnem végzett az arcrekonstrukcióval, amikor Brennan érkezik hozzá és osztja meg vele Booth-szal és az összeköltözéssel kapcsolatos aggodalmait. Angela Booth-szal ért egyet a kérdésben, együtt hozták össze ezt a gyereket, együtt is kell felnevelniük, barátnőjének pedig el kell fogadnia a helyzetet, hogy sosem lesz többé egyedül. Ezt megerősítendő mutat neki egy családi videót is, amin ő és Hodgins játszanak a kis Michaellel, a baba cuki, és ott van a sapka meg a nyúl is a szobában, bizony. A gép közben végez, az áldozat Claire Serrano, kétszer is bejelentették az eltűnését. Igen, kétszer, mindkettőt a férje, először fél éve, másodszor egy hete, de ezt már Booth ismerteti Sweetsnek, miközben arra készül, hogy közölje Claire férjével a rossz hírt. A pasas egy közösség lelkipásztora és az első sokk után azt mondja, a felesége halála is Isten munkája volt, mint korábban az, hogy az első eltűnése után visszatalált hozzá, a teljes amnézia ellenére is, ami miatt fél évvel azelőtt eltűnt. Sweets pszichológiailag alátámasztja a sztorit: Claire egy fejsérüléstől amnéziás lett, létrehozott magának egy új személyiséget, majd lassan a gyógyulás útjára lépett és elkezdtek visszatérni az emlékei.

A Royal Dinerben ülve (Bones pitét eszik!!!) Bones beszámol róla, hogy az áldozat sérüléseit okozhatta a verés, de ezt nem mondhatja biztosra, mert túl sok az újraképződés a csontokon. Azt viszont nem érti, miért zárja ki Booth a lelkészt, Isten is bosszúálló, egyenesen szociopata. Booth tiltakozik, aztán megörül, mert a nő Angela ráhatására végre belemegy, hogy összeköltözzenek, majd újra elkomorul, mert Bones úgy gondolta, hogy hozzá. Sőt, ezt logikával le is vezeti neki és az irokéz indiánokat hozza fel példának, ahol a nők birtokolják a lakóhelyeket, és különben is, ő a racionálisabb, a baba is őbenne van, neki kell dönteni, kész. Booth-nak ezúttal nincs türelme elmagyarázni, hogy hogy is megy ez egy családban, továbbá Sweets is jő, ugyanis rátalált Claire kezelőorvosára, Booth és ő mennek beszélni vele, Bonest pedig otthagyják a kávézóban.

Hodgins a földben lenolajat tartalmazó rostokat talált egy különleges fajta anyagból, ami viszont már nincs a sírban, eltávolították onnan, mielőtt elföldelték a nőt. Útban dr. Yazrickhoz Sweets ismerteti a módszereit, Booth pedig ráismer a dokira a nevéről: kidobták Vegasból, mert számolta a kártyákat. Azt mondta, hogy ő csak a rövidtávú memória fejlesztésére kidolgozott módszereihez végzett további kutatást, de az is lehet, hogy népszerűsíteni akarta ezzel a terápiáját. A pszichológus pedig ismételten kudarcot vall a magánéleti téma felhozásával. Yazrick klinikáján a dokitól megtudják, hogy Claire-nek egyáltalán nem voltak emlékei a régi életéről, ám az eltűnése előtt végre bevillant neki néhány kép. A csoportterápián viszont egy afáziás beteg, akinek egy balesetben meghalt a felesége, már túl erőszakosan kötődött hozzá.

Brennan a Dinerbeli események után egyedül vizsgálja a koponyát és vesz észre rajta néhány elszíneződést, amit nem a fél éves fejsérülés okozott, hanem a halál idején keletkeztek, amikor a föld beszivárgott a sebekbe. Cam érdeklődik, hogy jól van-e, és osztja meg vele a gondolatait arról, hogy el sem tudja képzelni, milyen lehetett a nőnek, amikor kvázi kitörlődött a régi élete. Brennan is tesz egy észrevételt: szerinte jó is lehetett, hiszen így tiszta lappal indulva egy jobb életet hozhatott létre. Booth és Sweets beszélnek az afáziás fickóval, aki nálam a „kedvenc tanú” kategória all-time első helyezettje: az őt ért trauma miatt csak akkor képes beszélni, ha közben hegedül. Ő és Claire összetartoztak, mi lett volna vele, ha a nő visszatér a régi életébe – mondja szomorú hangon, és ez indítéknak is elég, főleg, hogy a hegedűtokból egy kis üveg lenmag olaj kerül elő.

Angela beviszi Hodginshoz Michaelt, pedig nem szabad, de hát nem is ők lennének, ha nem szegnék meg a szabályokat. Cam jő nem sokkal az „Akarod látni apuci pókjait?” kérdés után és nem fogadja el érvként, hogy Michael nem tudta, hogy nem szabad a laborban lennie. A kicsi viszont annyira megnyerően néz rá, hogy nem tud igazán haragudni, Hodgins büszke, ez az ő fia. A hegedűs fickó lenolaja viszont nem stimmel az áldozaton találttal, így egyre érdekesebbnek tűnik az az információ, amit zenélés közben megosztott velük: Claire félt a férjétől.

Bones bocsánatot kér Booth-tól, nem akarta feldühíteni. A férfi eddigre talált kb. 200 törzset, amik azt mondják, hogy a nő költözzön hozzá, és különben is lője lábon egy nyílvesszővel. A lényeg, hogy az, hogy ők ketten szeretik egymást és gyerekük lesz, nem racionális, de ez a helyzet. „Szeretlek.” – „Én is szeretlek.” – ó, de sokat kellett erre várni. Booth-nak viszont irány az FBI, ki kell hallgatni Claire férjét, hiszen némi utánajárással előkerült pár rendőrségi bejelentés a veszekedésekről és a sérülésekről. Wendell közben rájön, hogy a nőt kb. négy hónapja meglőtték és a golyó egy darabkája benne maradt a testében. Cam szerint azért, mert aki kivette amatőr volt, és nem akartak kórházba menni, a bűnözők szokták így csinálni. Angela talán képes lesz azonosítani a golyót.

Claire férje a kihallgatóban mindent kimagyaráz, a nő sokszor nem tudta hol van, ezért volt minden, neki tiszta a lelkiismerete. Amíg Angela a golyódarab bordázatát futtatja le az adatbázisban, megerősíti Brennant, hogy ha Booth nem költözik hozzá, akkor keressenek egy közös házat. Ne féljen ettől, még úgy sem, hogy állami gondozásban nőtt fel. A jó dolgokra emlékezzen, arra az időre, amit még a szüleivel töltött, és élje azt az életet. Még folytatná, de találat van a fegyverre, amivel Claire-t lelőtték. Booth és Sweets elmondják Yazricknak is a történetet: Claire és egy társa kiraboltak egy házat, de a tulajdonos rájuk lőtt. A doki nem hallott erről. Hodgins a koponyában talált részecskékből azonosította a gyilkos fegyvert: egy német gyártmányú kisásó, Booth pedig megy beszélni Claire korábbi bűntársával, aki most egy átmeneti házban lakik és elmondása szerint nem balhézik többet. Végül csak bevallja, hogy az övé volt a lenolajos anyagú táska az erdőben, a pénze volt benne, Claire biztos vitt magával valakit, aki segít neki kiásni.

Sweets idővonalat állít fel Booth vacsorájának felhasználásával, de az ügynöknek el kell mennie, ugyanis Bones igen szorult helyzetben van és a segítségét kéri. Booth szirénázva száguld Bones irodájához, ahol a nő elesett és beszorult néhány doboz közé, de jól van, viszont volt ideje gondolkodni (biztos nagy volt a forgalom, haha). Ugyan nem érti meg, amit Booth mond neki, hogy azért akar közös otthont, hogy a gyereke tudja, ő nem olyan, mint az apja volt, de mivel szüksége van Booth-ra – gyakorlati, érzelmi és szexuális értelemben is – belemegy, hogy keressenek egy házat az ingatlanpiac bizonytalansága ellenére is. Booth boldog, elcsattan egy csók, amivel Booth lesz az első férfi, aki túléli, hogy a munkahelyén csókolja meg az antropológusnőt, ha még emlékszünk Angela ezen megjegyzésére az első évadból. (Engem még mindig az érdekel, ki volt az, aki nem élte túl…) De csak egy csók lesz az egész pillanatból, mert a nőnek eszébe jut, hogy a paintball-festék eltakarhatott némi bizonyítékot, erre előbb is gondolhatott volna, ajh azok a hormonok.

Sweets is értesül minderről, de mégiscsak a munkával kell törődnie. Yazrick feljegyzéseiben nincs szó Claire elveszett fél évéről, valamiért biztos kitörölte azokat a részeket. Booth szerencsejátékos kódokra ismer a pénteki terápiás alkalmak papírjain, Yazrick tehát nem kutatási céllal számolta a kártyákat, függő volt. Átnézik a banki átutalásait, amint a fickó pénzhez jutott, az eltűnt a számlájáról. Hodgins és Wendell közben nyomokat keresnek a festékfoltokban (Wendell-nek jó feneke van ám a Jeffersonianes terepruhában), ám végül Brennan vesz észre egy rágógumit és jön rá rögtön, hogy a foglenyomat alapján meglehet az azonosítás, még DNS sem kell. „Most, hogy gyereke lesz, a következő generációnak is lesz valakije, aki miatt butának érzi majd magát.” – mondja Wendell Brennanről, röhögök. Booth és Sweets rövid úton le is tartóztatják Yazrickot, hiszen az ő fogászati leleteivel egyeznek a rágóban talált nyomok. Claire emlékezni kezdett rá, hová ásták el a pénzt, neki meg szüksége volt rá a szerencsejátékhoz, ezért megölte.

A szokásos közös iszogatás helyett meccsnézés van Booth hálószobájában, és kedvenc párocskánk alig egy perc alatt (az óra végig 10:21-et mutat) meg is beszéli, hogy az új házban csak a nappaliban lesz tévéjük – nehogy veszélyeztesse a szexuális életüket –, továbbá lesz udvaruk, ha lehet medencéjük és egy fára épült kis házikójuk. „Új emlékek, új élet.” Bár ez mégsem megy majd olyan könnyen, ugyanis Booth ragaszkodik hozzá, hogy a közös házukat felesben fizessék. Bones még felveti a lovakat, Booth meg a fejét fogja, miért is hitte, hogy ez egyszerű lesz, de hát épp ezt szereti a nőben, hogy nem egyszerű.