Alternatív magyar cím: Egyszer csont, hol nem volt
Gördeszkás srác lóg be egy lezárt építési területre vagánykodni, de csak addig sikerül fenntartania a „keménycsávó” látszatát, amíg az egyik betontömbre érkezve az betörik, és egy koponya kacsint ki belőle. A srác elrohan. Booth lakásán a ház ura munka előtt még igyekszik Hannah-t marasztalni, de szerelme nemcsak szép, hanem felelősségteljes is, most épp Anacostiába készül korrupt zsaruk drogügyletei után szaglászni. Booth reggeli közben Sweetsszel és Bonesszal is megosztja ezt az információt, Sweets szerint az durva környék. Viszonyítás kérdése, mondja Booth, Kabul központjához képest speciel nem az. Bones a Vénusz kénsavas felhőkkel és vulkánok százaival borított felszínét hozza fel összehasonlítási alapnak, és csodálkozik, miért néz rá a két pasi furcsán, hát nem durva környékekről van szó? Aztán Sweetsszel együtt szépen egyetértenek abban, hogy Hannah talán azért vállal veszélyes munkát, mert otthon unatkozik, vagy Booth nem tudja boldoggá tenni. Sima elsőrendű logika, Booth persze tiltakozik, és amikor már a vécéülőke lehajtásának tudományos kielemzésénél tartanak, kifejezetten megörül az új gyilkossági ügyük hírének.
A tetthelyen Bones egy szondát dug a koponya szájába, ezen keresztül látja, hogy nincs ott több csont, csak ami kilátszik: egy 30 év körüli férfi fél koponyája, a többi résznek csak a lenyomata van meg. Egy jó darabot be kell vinni a betontömbből a laborba, hogy kiderüljön, hová tűntek. Arastoo visszatért a kulturális antropológiáról, és amíg Hodgins a port szívja ki a koponya alól, Camnek sikerül kicsikarnia Brennanből egy „Örülünk, hogy visszatért.” megnyilvánulást, még ha kicsit felemásra sikerül is. Arastoonak viszont kapásból van egy jó ötlete: kontrasztanyagot juttat a koponya alatti kitisztított járatokba, így a röntgennel megnézhetik, mi van a betontömbben. Az eredmény meglepő: egy csontváz lenyomata. A szövetek tehát lebomlottak, mielőtt a betont ráöntötték, a természetes anyagú ruha bomlásához kb. 4 hónap kell, legalább ennyi időnek el kellett telnie, hogy csak a csontváz maradjon.
Arastoo egy fejen pörgő alakot ábrázoló fogtetoválást talál az áldozaton, klasszikus hip-hop elem. Ez nyilván megkönnyíti majd az azonosítást, bár Brennan rendkívül csalódott lenne, ha csak ennyit derítenének ki. Booth estére gyertyafényes vacsorával készül, hogy bebizonyítsa: ő egy izgalmas ember. Hannah elsőre attól ijed meg, hogy talán meg karja kérni, azután pedig a fogkeféket látva attól, hogy rossz a szájszaga. Pedig nincs szó egyikről sem, így aztán rögtön leveszi, hogy Brennan mondott szerelmének valami elgondolkodtatót. Booth arról sem tud, hogy a főszerkesztője letiltotta Hannah-t az anacostai sztoriról, de nincs meglepve, hogy a nő ennek ellenére meg fogja írni, még szép. Hirtelen nem is tűnik olyan fontosnak az a vacsora.
A laborban Angela egész éjjel fent volt, szerzett a régészetről egy addíciós sztereolitográfot, ami lézeres technikával létre tud hozni nekik egy műanyag másolatot a csontvázról, a betáplált adatok alapján. Igaz, hogy a valóságban ez sokkal lassabban megy, mint az epizódban, és a lézer is olyan hullámhosszú, amit az emberi szem nem érzékel, de a látvány kedvéért ezektől az apróságoktól eltekintünk. Az érkező Arastoo meg is jegyzi, hogy a jövőben találta magát, és még Brennan is megérti ezt, annyira le van nyűgözve. Cam látva, hogy a gép mire képes, megragadja az alkalmat és leadja megrendelését egy magas, gazdag, anyakomplexustól mentes férfira. A műanyag csontváz kék, hajlítható, forgatható és felettébb részletes, Angelát az érdekli, hogy megtudnak-e valami hasznosat belőle. Balett táncos jellemzői vannak, és olyan sérülések a hátán, ami alapján leszúrták, vagy baleset következtében ráesett valamire, ami felnyársalta.
Booth kinyomozta az áldozat személyazonosságát: Robert Pearson. Bonesszal ellátogatnak a balett órára, ahová járt, mielőtt elment, és egy alacsony, de harcias és erős, bár jelenleg sánta balett táncos lánnyal találkoznak, akinek Robert okozta a sérülését. Nem is zárta a szívébe, de Bonest sem, majdnem nekimegy, miután lekövérezi – persze csak balett táncos mércével mérve –, és első blikkre megmondja, amit már az orvosai is pedzegettek: a bokatörése miatt a karrierjének vége. A lány szerint ez csak szöveg, viszont az apjának van építőipari cége, ez még gyanúsabbá teszi.
Hodgins a kiszivattyúzott porból csontevő gombát mutatott ki, ami valószínűleg a gyilkos fegyverről került az áldozat szervezetébe. A járványügyi nyilvántartásban szerepel is gombafertőzés, 6 hónappal ezelőtt az utcai előadóktól nyüzsgő Kalorama Parkban. Hodgins emellett bronzpettyeket is talált, így nyomozóink most bronz fegyver után kutatnak a mutatványosok között. Akad itt műanyag vödrökön doboló fickó, egy látszólag csontok nélküli táncos (aki a Bonest is jegyző FOX csatorna táncos tehetségkutatójában vált ismertté), gitáros leányzó, zsonglőr, bűvész, gólyalábas, és megannyi különös figura, akik a szórakoztatásnak ezt a hamisítatlan, kötetlen formáját űzik, Bones megfogalmazásában. A gitáros, a bűvész, és az arra járó parkőr segítőkésznek bizonyulnak, hármuk közül leginkább a gitáros lány, Beverly hiányolja Robertet, hiszen együtt dolgoztak: ő adta a zenét, Robert táncolt. A gyanú hamarosan a másik táncosra terelődik, jóhogy, konkurencia.
Hőseink észrevesznek egy bronz szobrot is, akiről kiderül, hogy valójában él, viszont kizárólag Shakespeare-ben kommunikál. Így aztán Sweets hallgatja ki, és nagyon megy neki, John Francis Daley és John Fleck sziporkáznak a jelenetben. Robert zsebtolvaj volt, a szobor pedig tisztázódik, amikor Hodgins kielemzi, hogy nem egyezik a bronz. Talán valami csőből származik. Arastoo és Brennan több szúrást talál csontvázmásolaton, de egyik sem utal a halál okára. Angela az építkezés tervein megtalálja a betonacél csöveket, és rekonstruálja a történteket: Robert ráesett vagy rálökték a csövekre, aztán a műanyag fólia alá rejtették a testét, ott aszalódott négy hónapig, amíg állt az építkezés. Utána terítették le a betont. Az egyik szúrást viszont nem magyarázza meg a betonacél csövek elhelyezkedése, az lehetett a halálos, az irányából ítélve a tüdejét érte. Mivel a csontnélküli táncost nemrég letartóztatták, amiért egy kiélezett csavarhúzóval fenyegetett valakit, Booth és Bones visszamennek hozzá, mert ugye a csavarhúzó jó gyilkos fegyvernek tűnik. Az őrizetbe vételekor azonban Booth elrohan: a kórházból hívják, Hannah-t meglőtték.
Hannah nyugtatja Booth-t, nem nagy ügy. Booth akár azonnal indulna elkapni a gaz lövöldözőt, de a golyó egy 38-asból származik, zsarufegyver. Megvan Hannah nagy sztorija. Bones megkaparintotta a röntgenjeit, Hannah-nak szilánkos törése van a lábában, ami életveszélyes, mivel az elmozduló szilánk átvághatja a combartériát. Jó hír viszont, hogy egy egyszerű műtéttel helyrehozható. Ezzel Bones gyakorlatilag megmentette Hannah életét.
Sweets kifejtené Booth félelmét a hozzá közel állók elvesztésétől, de az FBI-ügynök inkább kihallgatja a táncost, aki féltékeny volt ugyan Robertre, de nem ölte meg, és ügyvédet akar. Hodgins nem találta a csontevő gombát a csavarhúzón, ezért Arastooval együtt kimennek a parkba tovább kutatni. Rá is találnak a gombára a kukán, a parkőr begyűjtötte nekik. A bot, amire a szemetet szúrja fel, pedig a gyilkos fegyver, bár azt nem tudják, ki használta gyilkolásra. Valószínűleg a zsebtolvaj dühös áldozata, de Cam azt mondja, a fekete műanyagon nem volt tiszta ujjlenyomat. Brennan szerint azért, mert rossz részén keresték, és ezt be is bizonyítja, aminek során Hodginsnak kell játszania az áldozat szerepét, és ez kissé sérti az önérzetét, de túlteszi magát rajta, mivel remek ötlete támad a fél éves kézlenyomat visszanyerésére: aranypor.
Booth beszél Hannah-val, hogy legyen egy fokkal óvatosabb. Majd ha felépül, együtt elkapják a támadóját. Hodgins egy igen látványos eljárással, vákuumos fém ülepítéssel megszerzi a gyilkos tenyérnyomatát, és az meglepően kicsi. Egy nőt kell keresniük. Amíg Booth és Bones arra várnak, hogy a balett táncos és a gitáros nő is igyanak egy kis vizet az FBI tárgyalójában – felcsavarták nekik a légkondit, mindent az ujjlenyomatért, ugye –, Booth rábeszéli társát, hogy tippelje meg, melyikük a gyilkos, és mikor Bones a balett tanárt mondja, kajánul vigyorog, hogy téved. A Kalorama Parkban nem történt zsebtolvajlás, amíg Robert és Beverly felléptek. Tehát egy csapat voltak, de Robert átverte a nőt. Persze Booth szerint nem csak a pénzről szólt a dolog. „Tolvajok és ex-szeretők között nincs becsület.” – idézi Bones, Shakespeare után szabadon. Hamarosan meglesz az ujjlenyomat, Beverly reakciója pedig mindent elmond, amikor meglátja a fóliáról nyert bizonyítékot. Amikor Bones kétségbe vonja a testbeszéd bizonyító értékét, Booth rámutat, hogy erről teljesen eltérően gondolkodnak, és ő is idéz, de egy képregényből (az önfejlesztésre hajt, haha): „Ezért nem tud senki keresztbe tenni a mi kriminológiai zsenialitásunknak.”
Az epizód utolsó jelenetében Brennan meglátogatja Hannah-t a kórházban, és az újságírónő le is nyúlja a napszemüvegét, ajándék gyanánt. Adjunk a hagyományoknak, még ha az a vallásos áldozat helyettesítésére született is, hogy az Istenek könyörületet mutassanak a beteg felé. Brennan szerint Hannah-nak óvatosabbnak kellene lennie, csak Booth miatt ugye, nehogy elveszítsen valakit. Bár ő sem visszakozna, ha tudná, hogy valami fontoson dolgozik, ebben megegyeznek. Booth pedig jobban teszi, ha beletörődik, hogy folyton aggódnia kell.
Zene:
„In One Ear” by Cage the Elephant
„Waltz No. 7 in C Sharp Minor, Op 64 No. 2” by Frédéric Chopin
„System Overload” by PJayz
„House of Wax” by Wax Tailor
„Why Don't You Love Me” by The Dahls
„Nobody Hot As Me” by KU
Shakespeare-idézetek:
„Legjobb az őszintén mondott igaz szó.”
„… az egy igazság, / Az egy, akárhogy számítjuk.”
„… hisz egy verébfi sem eshetik le a gondviselés akaratja nélkül.”
„Izisre! Vérbe köpülöm fejed’,” Ha Roberttel még egy vonalra helyzed…
„Pedig talán, ha minket nyomna az, / Több volna ajkunkon a jaj, panasz.”
„Tolvajok között nincs becsület.”
„… Ember úgy mosolyoghat, s gaz lehet…”
„Ország, uralkodás zsebtolvaja, / Ki polcról lopta el a koronát, / Úgy dugta zsebre.”
„S hol bűnt találsz, a bárd essék oda.”
„Én mindezért csak hálát mondhatok, / Hálát, örök hálát.”
„Mily messze fénylik a kis gyertyaszál! E rossz világban jótét így ragyog.”
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése